FORMAGYAKORLATOK
A GOJU-RYU KATÁKRÓL
A kata olyan mozdulatsor, amelyet logikai és gyakorlati támadó és védekező technikák sorozata alkot. Miden kata adott számú, előre meghatározott mozdulatot tartalmaz, amelyet a tanítványok egyedül, partner nélkül gyakorolhatnak. Ezeket a katákat korábbi mesterek alkották meg sokévi vizsgálódás, edzés és valós harci tapasztalat alapján.
A katákban található mozdulatok alkalmazásai valós küzdelmek során fejlődtek ki, s ugyanott kerültek kipróbálásra is. Ilyen módon javult és finomodott minden egyes Kata, míg elérte azt a formáját, amelyet ma is gyakorolunk. A nagy időbeli távolság és katák összetett fejlődési folyamata lehetetlenné teszi, hogy pontosan nyomon követhessük, hogyan is ment végbe az egyes katák kialakulása. Annyit azonban tudunk, hogy a régi mesterek megfigyelték az állat-állat, állat-ember, és ember-ember közötti küzdelmek technikáit, mozdulatait.
Az emberi test fiziológiáját és a küzdelemhez való kapcsolatát tanulmányozták, olyan tényezőket is figyelembe véve, mint a vérkeringés 24 órás ciklusait, a test fontosabb pontjainak sérülékenységét a nap egyes szakaszaiban és a tes akupresszurás pontjait. A Goju – Ryu Katák technikái az emberi test akupresszurás pontjaira irányulnak, hogy ezáltal növeljék a technika hatékonyságát.
A katák kifejlesztésének célja az idők során a katákat alakító emberekkel együtt változott. Így például több, mint 1600 éve a katákat önvédelmi céllal hozták létre és gyakorolták, míg a buddhista szerzetesek a test és a szellem erősítése végett gyakorolták.
A karate valódi jelentése és szelleme mélyen beágyazódott a katákba, és csupán a katák gyakorlásával juthatunk el a megértésükhöz. Ezért ha annak érdekében, hogy a kezdők dolgát megkönnyítsük, vagy a versenycélok kedvéért megváltoztatjuk vagy leegyszerűsítjük a katákat, ezzel a karate valódi jelentését és szellemét is elveszítjük.
A karatéban nincsen első támadás. Ennek szellemében minden kata védekező mozdulattal kezdődik. A karatéban nemcsak, hogy első támadás nincsen, de épphogy a legjobb védekezés az, ha teljesen elkerüljük a küzdelmet. Ezért is mondják, hogy a karate a bölcs emberek művészete.
A kata helyes gyakorlása minden mozdulat újra és újra történő megismétlését jelenti. Csupán az állandó ismétlés révén válhatnak a technikák reflexekké. Ebből a szempontból szerencsés, hogy a kata egyik jellemzője, hogy egyedül, bármikor és bárhol gyakorolható. A helyesen végrehajtott kata a dinamikus erő és a mozdulatok szépsége révén esztétikai minőséget is nyerhet.
Nyolc Goju-Ryu katát Higaonna Kanryo Sensei adott át az utókornak. Higaonna Sensei hosszú ideig Ryu Ru Ko Sensei-nél tanult és edzett Fukien tartományban, Kínában. A következő katák Higaonna sensei közvetítésével Ryu Ru Ko Sensei-től maradtak ránk:
Sanchin
Seyunchin
Shisochin
Sanseru
Seipai
Kururunfa
Seisan
Superinpei
Ezeknek a katáknak az eredeti kínai megalkotói ismeretlenek.
Sok kata neve egy-egy kínai szám, amely bizonyos buddhista fogalmakat szimbolizál.
Taikyoku katák /Kihon katák/
Az eredeti Taikyoku katákat Funakoshi Gichin Sensei a Shotokan stílus alapítója hozta létre. ezek Goju-Ryu verziói melyeket Gogen Yamaguchi Sensei vezetett be tükrözik a stílus sajátosságait. Valamennyi Taikyoku kata a „H” alakot követi, és az egyes katák, új technikák bevonásával fokozatosan egyre bonyolultabbá válnak.
A Sanchin katát Higaonna Kanryo Sensei hozta magával Kínából. Ez a Goju-Ryu stílus alapkatája, jelentése „három csata” a három a testet, elmét és lelket jelöli. A Sanchin kata kétféle verziója ismeretes. Az egyik az eredeti formája, a Higaonna Sanchin, a másik a módosított változat a Miyagi Sanchin. A Chojun Miyagi sensei féle sanchi megőrizte a Higaonna Kanryo Sensei féle sanchin lényegét, annak egy variációja. Miyagi Sensei továbbfejlesztette, mindenekelőtt kiegyensúlyozta a korábbi katát, így ennek végrehajtása már másfajta izommunkát kíván, és szimmetrikusabb izomfejlődéshez vezet. Ez fontos a test optimális használatának, valamint a hát és az egyéb részek sérüléseinek megelőzése céljából.
Hátrafelé mozogva a lépések automatikusan rövidebbé válnak, mint előrefelé menet. A karatéban fontos megtartani az azonos lépéstávolságot mind előre, mind hátrafelé. A hátrafelé történő mozgást kívánta Miyagi Chojun Sensei javítani, amikor módosította a Higaonna Kanryo sensei féle eredeti sanchin katát. Hátrafelé mozogva a sarkunkra, talpunkra, térdünkre, hátizmainkra, és farizmainkra koncentrálunk. A fejlődés során ezek az izmok egyre erősebbekké a technikák pedig egyre pontosabbakká válnak. Azoknak, akiknek hátproblémáik vannak, azoknak ez a fajta edzés megerősíti izmaikat és így segít megelőzni a sérüléseket.
Testünknek azon részei, amelyeket nem használunk, elkorcsosulnak. Így például, mióta az emberek elkezdtek cipőt hordani, lábujjaik elvesztették koordinációjuk és gyorsaságuk nagy részét. Ez a tény világosan látszik, ha összehasonlítjuk kéz- és lábujjainkat. így van ez a mozgással is, az emberek természetesen előre mozognak, nem hátrafelé, és ennek megfelelően alakultak ki izmaik és ösztöneik. Amikor hátrafelé mozgunk, külön erre kell koncentrálnunk, mivel ez nem természetes mozgás. A japán iskolák állandó és maximális izom feszítéssel hajtják végra a katát, míg az okinawai iskolák őrizve a kínai hagyományokat a csípő és az altest feszesen tartása melett belégzéskor a felsőtestet ellazítva kilégzéskor az egész testet megfeszítve hajtják végre a katát, véleményem szerint a kinai csi – kung „égi kiskör” gyakorlatának megfelelően. Lényegében a két fő meridiánunkat kapcsoljuk össze ( kormányzó és befogadó ) a Sansinban és a Tenshoban , ezáltal növelve a test energia háztartását.
A Tensho katát Miyagi Chojun alakította ki, jelentése „lebegő, folyó, áramló kezek”. Rendkívül jól jellemzi a Goju-Ryu stílust: a mély légzéssel párosuló, „kemény” dinamikus feszítettség kapcsolódik benne a „lágyan” áramló kézmozdulatokkal, az erőt a Tandenre összpontosítva.
Míg ha sanchin katát úgy tekintjük, hogy a Goju „go „(kemény) oldalát mutatja be, akkor a tensho kata egyik célja a mozgó fókuszokra való koncentráció, miközben a kéz lágy mozdulatokat végez. Ezekben a lágy mozdulatokban pedig rendkívüli erő lakozik.
Éveken keresztül ao okinawai karate megőrzése és előremozdítása kapcsolatot jelentett az idősebb mesterek között, és olyan kezdeményezésekhez vezetett mint például 1937 – ben Chosin Chibana,Shimpan Gushukuma,Chomo Hanashiro, Chujon Miyagi,, Genwa Nakasone és Kentsu Yabu által létrehozott ” okinawai Prefektusi Karatedo – t támogató társaság”.
A karate-do támogatása iránti vágy eredményezte a HOOKIYU kata fejlődését melynek jelentése:” egyesített formák.” Az okinawai kormányzó hivatalos kérésére Soshin Nagamine és Chujon Miyagi mesterek megalkották a gyakorlókatának szánt FUKYU katát. A Matsubayashi Shorin – Ryut képviselő Nagamine Sensei a Fukiyu kata ichit míg Miyagi sensei a Fukiyu kata nit fejlesztette ki, amit ő később a Goju – Ryu stílusban Gekszai Dai ichi néven beépített. Sőt tovább lépett és kifejlesztetette a Gekszai Dai ni katát is melyben már erős Naha – Te hatás érezhető.
A Gekszai szó jelentése: meghódítani és elfoglalni, vagy megtámadni és összezúzni.
A név visszatükrözi a z 1940 -es éveket a II. Világ Háború időszakát. A névből arra lehet következtetni, hogy a „megtámadni és összezúzni az ellenfelet” japán akkori ellenségeire értendő. Az eredeti katában az első ütések magasabbra mentek minta a végrehajtó fejének magassága amely az okinawaiak és az európaiak vagy az amerikaiak közti magasság különbséget fejezte ki. A háború utáni években sok Goju – Ryu iskola megváltoztatta az ütések magasságát.Az eredeti Geksza Dai ichi katában az összes mozdulatot erővel és csukott kézzel ( ököllel ) hajtották végre.
Gekszai Dai Ni kata jelentése ” megtámadni és leigázni nyitott kézzel”
Ez a kata nagyon hasonlít a Geksza Dai Ichihez, bár magasabb szintü technikák és időzítés is található benne.Hiki uke, mawashi uke és neko ashi dachi is megtalálható a katában.Míg a Gekszai Dai ichit maximális sebességgel és erővel hajtották végre , a gekszai Dai niben már érvényesül a MUCHIMI ( erős de lágy áramló végrehajtás ) a hiki ukében és a mawashi ukéban.A katában elkezdődik a tai sabaki és a lágyabb védekező technikák egyesítése.A test sulypontja a neko ashi dach folytán amegszokottól alacsonyabbra kerül.
A Gekszai – Dai ichi, Geksai – Dai ni, a módosított sanchin valamint a tensho viszonylag új katák, melyeket Miyagi Chojun Sensei hozott létre. Ezeket a katákat azzal a céllal alakította ki Miyagi sensei, hogy népszerűsítse a karatét a fiatalok körében.
A Saifa jelentése „szakítás, tépés”. A kata kínai eredetü valószínüleg a fehér daru stílusból származik és Miyagi sensei hozta el Okinawára.
A Seiyuchin nevéről azt tartják, hogy jelentése magyarázattól függően lehet:
„távolra haladni, nyugodtan, csendesen”, vagy húzás, rántás”
„Nagyon régi kínai kata, eredete valószínűleg a Hsing-I belső stílusra vezethető vissza. A mozdulatsor csak kéztechnikákat alkalmaz, rúgások nélkül, ami szokatlan tulajdonságnak számít. A kata a „tigriskata” sorozatba tartozik
A Sanzeru kínai írásjegyekkel leírva a 36-os számot jelöli, de úgy is hivatkozhatunk rá, mint a „sárkánykatára” Ez a kata szintén a négy irányban folytatott küzdelmet helyezi középpontba, kínaí eredetü.
A sanzeru kínai karakterekkel leírva a 36-os számot jelöli, mely a 6 x 6 -os jelképes szorzás eredménye, ahol az első 6-os a szemet, fület, orrot, nyelvet, testet, lelket jelképezi, míg a második 6-os a színt, a hangot, az ízt, a szagot, az érintést, és az igazságot.
A Shisochin jelentése „négy békés szembenézés” a kata kínai eredetü és a négy irányban folytatott küzdelemre összpontosít. A Shishochin kínai eredetű, Higaonna Kanryo Sensei Ryo Ryoku mestertől tanulta. Úgy tudni, hogy idősebb korában ez volt Miyagi Sensei egyik kedvenc katája és hogy ez a kata nagyon jól illett a testfelépítéséhez.
A Goju – Ryu hagyományosan számos olyan technikát alkalmaz, mely az ellenfél megragadásán alapul, így kontrollálva őt, míg sujtást mérünk valamely sérülékeny testtájára. A Seisan kata kitűnően példázza ezt az elvet. A Seisan jelentés szó szerinti fordításban „13 kéz” a kata 8 féle védekező és 5 féle támadó technikát tartalmaz, irányváltásokkal. Ez a kata a rövid küzdőtávolságú közelharcot hangsúlyozza, rövid ütéseket és alacsony rúgásokat alkalmazva az ellenfél védelmének áttörésére. A kata kínai eredetű.
Seipai a 18-as számot jelenti, ez szintén kínai eredetű kata. Számos rejtett technikát tartalmaz, melyeknek célja a küzdelemben az ellenfél megzavarása. Ezt is „tigriskatának”, valamint a Seisan folytatásának tekintik.
A Kururunfá jelentése „mindig megáll, csendesen és szakítva ,tépve. Kínai eredetű kata, mely a Tai Sabaki ra és a nagyon gyors mozdulatokra épül.
Azaz 108-as szám kínaiul különleges jelentőséggel bír a buddhizmusban. Úgy gondolják ugyanis, hogy az embernek 108 rossz szokása van, így december 31-én éjfélkor a buddhista templomok 108-szor kongatják meg a harangot, hogy elűzzék ezeket a rossz szellemeket.
Véleményem szerint van egy másik magyarázata is ugyan is a természetgyógyászat 360 akupresszurás pontot használ a gyógyításra , ebből 108 – at használunk a harcimüvészetekben a harcra ill. a katákban. A Superinpei 108-as száma a 36 x 3 szorzás eredménye, ahol is a 36 értelmezését a Sanzeru katánál adjuk meg, míg a 3-as szám itt a múltat, jelent és jövőt szimbolizálja.
Amint látjuk a 12 Goju-Ryu katából 9 származik Kínából és 3 katát Chojun Miyagi sensei alkotott.
Név | Jelentés |
Sanchin | 3 csata |
Gekisai- I. | szétzúzni, rombolni |
Gekisai-II. | szétzúzni, rombolni |
Saifa | szakítás-tépés |
Seyunchin | távolra haladni nyugodtan, csendesen |
Shisochin | 4 békés szembenézés |
Sanseru | 36 |
Seisan | 13 kéz |
Seipai | 18 |
Kururunfa | mindig megáll, csendesen, szakítva, tépve |
Superimpei | 108 |
Tensho | lebegő folyó, áramló kezek |
A Goju – Ryu katák jellemzői:
Szilárd, stabil állás például sanchin dachi a közelharcra, nyitott stabil állás a shiko dachi a középtávolságu harcra, és a védekező mozgékony állás a neko ashi dachi a helyzetváltoztatásokkal járó harcra.
A védekező technikák rövidek és körívesek, hiki ukékat, mawashi ukékat és otoshi ukékat találunk elsősorban a Goju – Ryu katákban.A nyitott és a zártkezes védő technikák egyensúlyban vannak a támadó technikákkal.
A közelharc egy komplex tevékenység ezért a kata magába foglal emeléseket, dobásokat, gáncsokat,lerántásokat, izületi feszítéseket. Az összes katára jellemző a jellegzetes ritmus váltás és a kidolgozott hasi légzés melyre hagsúlyt fektetnek. Figyelemremétó a katák alaprajza mely mindegyik katánál egyedi. Hat kata kezdődik az első technikák háromszori ismétlésével.A katák védekező technikákkal kezdődnek és szimbolikus takarással fejeződik be ahol a tenyér az alhasra mutat. A Goju – Ryu katákban a technikai elemek, kombinációk szimetrikusan ismétlődnek.Az adott harci helyzetre egyértelmü megoldásokat ,stílust és módszert nyújt a Goju – Ryu irányu harc vezetéséhez.Ez az irányzat figyelemmel kíséri a harcos technikai felkészítésének minőségét a technikai elemek és kombinációk használatát anélkül, hogy figyelembe venne veleszületett adottságokat például a test jobb vagy baloldali preferenciáit. A Goju – Ryu iskola alapító mesterei tudomásul vették,hogy a mesterek és generációik akik kialakították a katákat nem voltak egyformák, voltak alacsonyabb növésü és más – más testi adottságokkal rendelkező mesterek. Ezért az eredeti szabály, hogy a kata ugyan azon a ponton fejeződjön be mint ahol elkezdődött nem tartható be, tehát a Goju – Ryu katákat nem szükséges és nem is indokolt ugyanazon a ponton befejezni mint ahol elkezdtük.Felsőbbrendü kritérium viszont, hogy a kata technikai elemei hatékonyan funkcionáljanak. A főbb támadó tecnikák a test meridiánjain elhelyezkedő idegpontokra irányulnak igy növelve a technika hatékonyságát. A kata elválaszthatatlan része a BUNKAIOK, ami analízis a kata és egy harci szituáció megértéséhez, a BUNKAI KUMITÉK amikor a harci helyzetekre megoldásokat gyakorolnak párokban. Egy magasabb formája is ismert a bunkai kumitének ahol már mozgás közben párokban szabadon alkalmazzák a kata elemeit. A kata tanulmányozása össszefügg az OYO BUNKAIOKKAL is ahol alternatív megoldásokat alkalmaznak a technikai elemek szabadon történő felhasználására.
Egy kis kitérő de szerintem érdemes szánni rá egy két gondolatot. Más stílusok katáinak tanulásakor is ugyanez vagy hasonló a kata tanulásának folyamata. Egy kata bunkai nélkül üres ” tornagyakorlat ” és itt jön be a bírók nagy szerepe hisz nekik egy kata gyakorlat alapján kell eldönteniük hogy melyik versenyző katája jobb, tartalmasabb. Még egy stíluson belül is nehéz megítélni, hogy mi az adott kata valóságtartalma, a karatéka érti – e amit csinál, funkcionálnának – e a technikái, tudná -e alkalmazni őket , vagy csak a felszínt látjuk de azt jól koreografálva. A versenyeredmények hajszolása közben fordítunk – e figyelmet a bunkaokra vagy csak a katákat tanítjuk a minél jobb versenyeredmények elérése érdekében.